| Cell CCCCCCCCCCCCCCCC |
Egészségügy: a gyógyulás kizárólag is istenség műve volt. A praktikus gyógyító tevékenység csak mellékes volt. Voltak tanult orvosok, akik azonban nem rendszerességgel gyógyítottak. Az orvosi ellátás eleinte ingyenes, majd természetbeni később pénzbe került. Az orvosokra különböző privilégiumok vonatkoztak. Rómában megemlítendő a közfürdők, fürdő és szórakozóhelyek, illetve az „aggok háza”, ahol már megfigyelhető az intézményes gondoskodás. Van még szó a hajléktalan ellátásról is, az ún. közösségi szobákban. Pénzbeli és természetbeli ellátások: A pénzbeli és természetbeni ellátások eltérnek a háború, valamint a béke idején. Görögországnak nem volt állandó zsoldoshadserege, így maga a hadsereg tagjai a polgárokból kerültek ki, azok háborúban való elesésekor, az elárvult valamint megözvegyült családtagokról kellett gondoskodni, míg Róma rendelkezett hivatásos hadsereggel, a katonákra külön szabályok vonatkoztak, többek között nem házasodhattak, így a gondoskodáskor nem a családtagokról, hanem a megrokkant háborúviselt katonákról valamint a kiöregedett katonákról kellett gondoskodni. A pénzbeli juttatások a haza védelméért kifizetett készpénz, illetve természetbeni az ingyenes orvosi ellátás. Az árváknak állami támogatás járt, a római veterán katonákat kolóniába zárták, ennek egyik célja volt az egykor harcedzett katonák felügyelete. Béke idején eleinte még megkülönbözetett, később alanyi jogon járó juttatások voltak. Görögországban természetes volt, hogy minden polgárról gondoskodtak. ..öregek, munkanélküliek, civilek, katonák….stb. A finanszírozás az ún. közjóléti alapból történt. A támogatás mértéke igen csekély volt, és már itt is megjelent az érdemtelen és érdemes szegény kérdése. Aki segélyben részesült nem lehetett katona, vagy hivatali alkalmazott. A gyerekek kötelesek voltak eltartani a szüleiket öreg korukban, de voltak kivételek, például, ha a korlátlan bujaság következményéből született……stb. Megemlítendő még a theorika, ami nem színházi belépőjegy volt. Később elvesztette színházi kötöttségét, és rendszeres járadékszerű segélynek tekintették. Eleinte diszkrecionális később univerzális ellátás lett. A természetbeni ellátások az ókorban a rendes és a rendkívüli gabonaellátás. A görög városállamok legtöbbje behozatalra szorult a gabonából. Athén sajátos módon gondoskodott a gabonaellátásról. A jobb módú polgárokat ösztökélték arra, hogy vásároljanak külföldről gabonát, és szegényebb társaiknak a beszerzési árnál olcsóbban adják el. Eleinte a magánkereskedelem később az állam vállalta fel a gabonaimportot. Ínséges időkben maximalizálták a gabonaporciót, mindenki köteles volt a felesleget beszolgáltatni. Hivatalokat állítottak fel ennek a szabályozására, szükséghelyzetekben minden állampolgár részesült gabonából, anyagi helyzettől függetlenül. Voltak rendszeres gabonaosztások. Állami alapítványok is szabályozták a gabonaellátást. Róma: juttatások: congiarium, természetbeni gabonaosztás, ingyenes fölhasználat, A juttatásokat elsősorban a foglalkozás nélküliek, koldus sorban tengődő munkátlanok kapták. A congiariumok eleinte természetbeni (étolaj, bor, gyümölcs…stb.) a gabonaosztáshoz adták. A sok gyermekes családok többet kaptak, mint a gyermekteleknek. A finanszírozás forrása eleinte a császár magánvagyona, később az állami kincstárból fizették, miután az alkalmi juttatások univerzális jelleget öltöttek. Megemlítendő még a katonáknak járó DONATIVA, (időszakos pénzjáradék) valamint a MISSILIA, (pénzszórás a nép közé). Természetbeni juttatások: Rómában is intézményes gabonaellátás. Népélelmezés és a lakosság megnyerése politikai okokból. Törvény szabályozta a mennyiséget és az árat, a 3. századtól kenyérosztás lett a gabonaosztás helyett. a juttatásoknak feltételei voltak, a segélyezett Róma állandó lakosa legyen, szegényebb rétegekből kerüljön ki, …stb. Egyesületek, alapítványok: A létbizonytalanság elkerülésének más eszköze az alapítványok, egyesületek. Eranosz (eran =szeretet) egyesületek létrejötte. Az adományozók pénzt adtak össze, és segítették az arra rászorulókat. A segélyezés feltétele a tagság. A tagsági felvételnél nézték a belépő tag polgári státuszát, valamint erkölcsi tulajdonságait is. Voltak rendkívüli bevételek, (pl. a tag örökölt….stb.) a segélyezési ok igen sokféle volt. (pl. adósrabszolgaságból való kiváltás…stb.) A római megfelelője az Eranosznak a collegia tenuiorum, ezek egyfajta önsegélyező pénztárak, másrészt a segélyezési okok között szerepelt például a tag halála esetén annak tisztességes eltemetése..stb. A egyesületek, alapítványok belső rendjét alapszabály rögzítette, a taglétszám általában 60 fő volt. A segélyezés mellett a természetbeni juttatások egyike volt az ingyenes orvosi ellátás, valamint a jogvédelem is. Később állami alapítványok is megjelentek. Ezek voltak az alimentatio-k, a rászorulók részére tartást biztosított. A finanszírozás eleinte a császár magánvagyonából, később állami pénzek felhasználásával történt. |
Cell CCCCCCCCCCCCCCCC |